Farmakológiai erekció

Pénisz eltűnik erekció

Az erekció hiánya a magömlés után

A simaizmok működésére ható szerek A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: centrális támadáspontú izomrelaxánsok A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: perifériás támadáspontú izomrelaxánsok Az alábbiakban a simaizmokra ható endogén és exogén anyagok szemszögéből tárgyaljuk a téma fontosabb farmakológiai erekció.

Simaizom-összehúzódást okozó vegyületek Pénisz conchitával simaizmokat SI közvetlenül kontraháló szerek mai tudásunk szerint többnyire specifikus receptorokon keresztül hatnak, amelyek általában G-proteinhez kötött, 7 transzmembrán doménnel rendelkező 7-TM receptorok.

Előfordul a cAMP szintjének csökkenése is farmakológiai erekció közvetítő mechanizmus. Lehetnek azonban farmakológiai erekció simaizomsejtek membránján közvetlenül kationcsatornához kötött receptorok is, például az extracelluláris ATP ilyen receptorok P2X purinoceptorok izgatása révén okoz farmakológiai erekció, ennek következtében összehúzódást például a húgyhólyag és a ductus deferens simaizomzatán és az ereken, aminek élettani-kórélettani jelentősége is van.

Nem túl gyakori, de kényes probléma! Varikózis pénisz: tünetek, okok és kezelés Merevedési zavarok diagnózisa A merevedési zavar megszüntetése gyógyszeres kezelés nélkül Mesterséges farmakológiai erekció A farmakológia alapjai Digitális Tankönyvtár Kolinerg transzmissziót gátló szerek Vizi E. Szilveszter, Szabó Csaba Muszkarinreceptor-antagonisták A farmakológiai erekció ismert paraszimpatolitikumok kompetitív módongátolják a paraszimpatikus végkészülékben felszabaduló acetilkolin muszkarinos receptoron kifejtett hatását. Léteznek természetesen előforduló tropeinek atropin, scopolamin stb. Természetes tropeinek A tropánváz egy piperidin- és egy pirrolidingyűrű kondenzációjából kialakult szerkezet.

Ennek mechanizmusa sokféle lehet itt most nincs helyünk részletezésükre ; regulálódhatnak idegi szinten többféle transzmitter felszabadulása vagy akár a simaizomsejt szintjén is több mechanizmus szekvenciális működése. Egyazon transzmitter például az ATP számos receptorféleséget izgathat, amelyek egymással ellentétes hatásokat is közvetíthetnek.

Sok simaizom izgatás nélkül majdnem vagy teljesen elernyedt állapotban van. Mások nem-idegvezérelt myogen spontán elektromos és mechanikai aktivitást mutatnak, amely összehangolt is lehet, a szomszédos simaizomsejtek felől szoros membránkapcsolatokon tight junction keresztül érkező ingerek alapján például a gyomor—bél huzam kisebb, szegmentáló mozgásai farmakológiai erekció az ureter perisztaltikája — de már a bél perisztaltikus farmakológiai erekció idegi tevékenységet is feltételeznek.

Különleges helyzetet foglal el az uterus, amelynek simaizomzata farmakológiai erekció mértékben aktív, hormonális, illetve autakoid-hatásoktól függően.

Az agyi erekkel már más lehet a helyzet: adatok utalnak arra, hogy a circulus arteriosus simaizomzatának erősebb a spontán tónusa, mint a perifériás erek izomzatának, és állandó tágító befolyások alatt áll.

Pénisz eltűnik erekció

Kifejezetten erős a például gastrointestinalis — GI — vagy urogenitalis sphincterek spontán tónusa, amelyek csak átmeneti időre, többnyire idegekből felszabaduló nitrogén-monoxid NO és ATP hatására ernyednek el az urethra nem-sphincter régiói is hasonlóan viselkednek.

Egy neurotranszmitter, hormon, lokális hormon specifikus antagonizálásától általában csak akkor várhatunk simaizomhatásokat, ha az adott endogén farmakológiai erekció jelen van. Az atropin például valószínűleg relaxálni fogja a GI simaizmokat bizonyos fokig még a sphinctereket isa bronchialis simaizmot, de már az urogenitalis területen inkább csak a hólyagot az ureternek és farmakológiai erekció vesemedencének kevésbé jelentős vagy éppen nincs kolinerg beidegzése ; szintúgy a legtöbb érterületen az atropin nem befolyásolja a simaizomzatot, mert nincs jelen acetil-kolin.

Cikkünkben ezek kezelésére külön nem térünk ki. A merevedési zavarokra jelenleg számos kezelési mód áll rendelkezésére. Ezek között találhatók gyógyszerek, egyszerű mechanikus készülékek, műtét, illetve pszichés tanácsadás. Az állapot hátterében álló ok és az állapot súlyossága fontos tényező annak meghatározására, hogy melyik kezelés, illetve mely kezelések kombinációja a legjobb.

A továbbiakban a legfontosabbakat ismertetjük. Acetil-kolin és aminok Acetil-kolin Neurotranszmitter; forrásai: paraszimpatikus idegek, egy tű a péniszében a plexus myentericus és submucosus.

farmakológiai erekció

Minden simaizmot kontrahál, még az endotheltől megfosztott erekét is. Noradrenalin, adrenalin Neurotranszmitter, illetve hormon; forrásuk: szimpatikus postganglionalis rostok, mellékvese. Jelentősebb SI-hatásaik: vasoconstrictio, GI sphincterek és a m. Vitatott jelentőségű a méhsimaizom-kontrakció stressz indukálta vetélés?

farmakológiai erekció

A kiserek szűkítésében a postjunctionalis α2-receptorok is szerepet játszanak. Szerotonin 5-hidroxitriptamin Elsősorban helyi hormon; forrása: vérlemezkék, enterochromaffin sejtek, esetleg agyi neuronok. Az anyarozs-alkaloidok méhkontraháló hatásában lásd később szerepet játszik a szerotoninreceptorok izgatása. E fejezetben farmakológiai erekció is tárgyaljuk őket. Hatásaik: számos simaizom például bronchusok összehúzódása. Vérlemezke-aktiváló faktor PAF elentősége például az asthma patomechanizmusában még nincs kellően tisztázva.

Polipeptidek Oxytocin Hormon; forrása: az agyalapi mirigy hátsó lebenye.

Mesterséges farmakológiai erekció

E fejezetben részletesebben is tárgyaljuk. Angiotensin II Hormonszerű plazmafaktor; forrása: vérplazma, illetve az érbelhártyához horgonyzott konvertáló enzim. Egyéb funkciói — épp úgy, mint a többi endotelinéi — kutatás tárgyai.

  1. Erekció a pénisz ultrahangjával - Dr. Török Alexander
  2. Nagy pénisz jó

Tachykininek P-anyag és neurokinin A Neuropeptidek; forrásuk a periférián: enteralis és szenzoros neuronok. Valószínűleg részt vesznek a gyomor—bél huzam tónusának szabályozásában. Kontrahálják farmakológiai erekció GI és a húgyúti simaizomzatot, IP3 közvetítésével. Az adenozin viszont P1-purinoceptorok aktiválásával, de valószínűleg hízósejtek közvetítésével kontrahálja a légúti simaizomzat, aminek antagonizálása hozzájárulhat a teofillin hörgtágító hatásához. A fontosabb simaizom-relaxáló anyagok a következők.

Az utóbbi mechanizmus bizonyos speciesekben a méhsimaizmot is elernyeszti, de ez emberben nem jelentős. Egyes érterületeken a szerotonin is endothelfüggő elernyedést okoz. Nitrogén-monoxid Neurotranszmitter, helyi hormon. A test egyik legfontosabb endogén simaizom-relaxánsa, mind élettani, mind bizonyos kórélettani körülmények között. A simaizmokon ható NO forrásai: érendothel eNOSneuronok nNOS, például az enteralis plexusok, a farmakológiai erekció és az urogenitalis rendszer idegelemei és kórélettani körülmények közt — főleg farmakológiai erekció során — bizonyos aktivált első merevedési kor, például macrophagok indukálható NOS, iNOS.

Az NO az erek tágasságát élettani és kóros körülmények közt farmakológiai erekció helyi hormon, illetve faktor; a sphinctereket, farmakológiai erekció GI és a légúti simaizomzatot, az urethrát, valamint az erekcióért felelős struktúrákat ellazító neurotranszmitter.

Simaizom-relaxáló hatásának legfontosabb mechanizmusa a szolubilis guanilát-cikláz közvetlen aktiválása hatása tehát nem receptoriális. Az NO számos farmakológiai összefüggésben szóba kerül lásd vegetatív idegrendszer, antianginás szerek, értágítók, szexuális aktivitást befolyásoló szerek.

NO-donor intraduodenalis adásával próbálkoznak az Oddi-sphincter elernyesztésére. Megjegyzendő, hogy az atriális natriureticus peptid ANP receptora viszont a membránhoz kötött guanilát-cikláz stimulációját váltja ki.

Az NO-éhoz hasonló közvetítő szerepet tulajdonítanak a CO-nak és újabban a H2S-nek is, de a bizonyítékok itt sokkal szerényebbek.

Az ATP és származékai Forrása: vegetatív és enteralis idegek. Neuropeptidek Forrásuk: vegetatív, szenzoros és enteralis idegek.

farmakológiai erekció

Fő mechanizmusuk: az adenilát-cikláz aktiválása. Számos, korábban e peptideknek tulajdonított választ valójában az NO közvetít. A tachykininek szenzoros neuropeptidek, értágító hatásukat az endothel közvetíti. Egyéb polipeptidek Bradykinin Endothelfüggő értágító hatása van, ami valószínűleg szerepet játszik az angiotenzinkonvertáz-bénítók vérnyomáscsökkentő hatásában lásd az Antihipertenzív szerek című fejezetet.

Megjegyzendő, hogy egyes forrásmunkák spazmolitikumon, antispazmodikumon a vázizmok relaxánsait tehát spasticitasban használt, többnyire a centrálisan ható izomrelaxánsokat értik, így célszerű mindig jól definiálni, hogy miről is van szó.

Lásd még